Még akkor is, ha tökéletesen mozdulatlanul ülünk, az izmok testünkben folyamatosan mozognak. Az izmok lehetővé teszik a szív verését, a mellkas mozgását a légzés során, az erek pedig segítenek szabályozni a testen keresztüli vérnyomást és áramlást. Amikor mosolygunk és beszélgetünk, az izmok segítenek a kommunikációban. Az izmok által végzett mozgásokat az agy és az idegrendszer koordinálja és ellenőrzi. Az akaratlan izmokat az agy mélyén található struktúrák és a gerincvelő felső része, az úgynevezett agytörzs vezérli.
Amikor úgy döntünk, hogy mozgunk, a motoros kéreg elektromos jelet küld a gerincvelőn és a perifériás idegeken keresztül az izmok felé, ami összehúzódásra készteti azokat. Az agy jobb oldalán található motoros kéreg irányítja az izmokat a test bal oldalán és fordítva. A kisagy koordinálja a motoros kéreg által rendezett izommozgásokat. Az izmok és az ízületek érzékelői a perifériás idegeken keresztül üzeneteket küldenek, hogy megmondják az agynak és az agy más részeinek, hogy hol és hogyan mozog a kar vagy a láb és milyen helyzetben van.
Ez a visszacsatolás sima, összehangolt mozgást eredményez. Ha fel akarjuk emelni a karunkat, agyunk üzenetet küld a kar izmainak, és mozgatja. Futáskor az agynak küldött üzenetek összetettebbek, mert sok izomnak ritmusban kell működnie. Az izmok összehúzódással, majd ellazulással mozgatják a testrészeinket. Egyedül nem megy, hajlító és nyújtó párban dolgoznak. Az izmok képesek csontokat húzni, de nem tudják visszaszorítani az eredeti helyzetbe.
A hajlító összehúzódik, hogy meghajlítsa a végtagot az ízületnél. Ezután, amikor a mozgás befejeződik, a hajlító elernyed, és a feszítőizom összehúzódik, hogy ugyanazon az ízületen meghosszabbítsa vagy kiegyenesítse a végtagot.
Testépítők figyelem!
Például a bicepsz izom a felkar elülső részén hajlító, a tricepsz pedig a felkar hátsó részén nyújtó. Amikor a könyöknél hajol, a bicepsz összehúzódik. Ezután a bicepsz ellazul, és a tricepsz összehúzódik, hogy kiegyenesedjen a könyök.
Legutóbbi hozzászólások